A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium (VVNL) egy többintézményes konzorciumban működő kutatási és fejlesztési hálózat, melynek célja a hazai vízgazdálkodási rendszerek tudományos megalapozása és innovatív fejlesztése. A VVNL nem egyszerűen laboratóriumi mérésekkel foglalkozik, hanem egy átfogó rendszert alkot: a tudományos kutatás, technológiai fejlesztés és gyakorlati vízgazdálkodási alkalmazások találkozási pontjára épít.

A VVNL célja, hogy a vízfolyásokkal és állóvizekkel összhangban, interdiszciplináris megközelítéssel fejlessze a felszín alatti vízkészletek, a mezőgazdasági és városi vízgazdálkodás, valamint a víz- és szennyvíztisztítás rendszereit. Az éghajlatváltozás és a gazdasági-társadalmi folyamatok veszélyeztetik az ökoszisztémák szolgáltatásait, míg a program a vízbiztonság növelésével és a kockázatok csökkentésével erősíti a társadalmi ellenálló képességet. Rövid távon javítja a vízbiztonsági stratégiákat, hosszú távon pedig tudományos háttérintézetet hoz létre a hazai vízgazdálkodás támogatására.
A kutatások célja, hogy Magyarország adottságaira építve hozzájáruljanak a vízminőség védelméhez. A munka hat fő pillér mentén zajlik összesen 40 alprojekt keretében.
I. pillér: Folyók és árterek
II. pillér: Nagy, sekély tavak
III. pillér: Felszín alatti vízgazdálkodás
IV. pillér: Regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás
V. pillér: Városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés
IV. pillér: Vízgyűjtő-gazdálkodás
A vízgyűjtő-területek kezelése kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelés, a városi vízellátás, az árvíz- és aszálykockázat kezelése szempontjából. A labor által fejlesztett módszerek és rendszerek segítenek abban, hogy ezek a kihívások tudományosan megalapozottan legyenek kezelve.

(forrás: https://vvnl.net/)
A VVNL a vízgyűjtő-gazdálkodás területén végzett kutatásai során az alábbi tevékenységeket folytatja:
1. Monitoring rendszerek és adatgyűjtés
A laboratórium kiemelten dolgozik olyan általános monitoring rendszer kialakításán, amely támogatja az Víz Keretterv Irányelv (VKI) végrehajtását, például felszíni és felszín alatti vizek minőségét, tápanyag- és szennyezőanyag-terhelését vizsgálva. A felszíni és felszín alatti vizek állapotfelmérését labor- és terepi mérések, szimulációs technikák révén végzik: ez lehetővé teszi a vízgyűjtő területek dinamikus változásainak nyomon követését. A vízgyűjtő-gazdálkodásban kulcsfontosságú a szennyezőforrások azonosítása és kezelésének fejlesztése: a projekt a hazai vizekben elsőbbségi anyagokra (pl. mikroműanyagok, mikroszennyezők) vonatkozó feltárást is végez.
2. Innovatív módszerek a mezőgazdasági vízgazdálkodásban
A projekt keretében olyan új módszerek fejlesztése zajlik, amelyek kezelik az aszály-, öntözés- és meliorációs kihívásokat, növelik a vízellátási és tárolási kapacitást, és javítják a vízgyűjtők éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét. Ezen fejlesztések hozzájárulnak a vízgyűjtő szintű elemzések készítéséhez, valamint ahhoz, hogy a vízgyűjtő-területen gazdálkodó mezőgazdasági szereplők számára ne csak mennyiségi, hanem minőségi vízellátás is biztosított legyen.
3. Integrált vízgyűjtő-gazdálkodási modellalkotás és tervezés
A kutatócsoportok olyan integrált modelleket dolgoznak ki – egymásra hatást gyakorló vízgyűjtőhidrológiai, és hidrodinamikai modellrendszereket –, amelyek figyelembe veszik a társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontokat is, azaz többek között például a mezőgazdasági hasznosítást vagy a vízhez kapcsolódó konfliktusokat is. A kutatási csoport eredményei hozzájárulnak a VGT4 tervezési folyamat elemeinek felülvizsgálatához is. A laboratórium célja, hogy a tudományos eredmények ne csak publikációkban legyenek elérhetők, hanem gyakorlati alkalmazásokban is: a vízgyűjtő-gazdálkodás szintjén azok beépüljenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe, a mezőgazdasági és vízügyi gyakorlatokba.
NAK/Pók Zóra
















