Bevezetés 2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adatsor, amelynek felhasználásával országos szinten, illetve vármegyénként vizsgáltuk a csapadékos, illetve a csapadékhiányos napok alakulását.
Jégeső nem várható az adott területen
30% alatti a kisméretű jég valószínűsége
30% alatti a nagyméretű jég valószínűsége
30 - 60% a kisméretű jég valószínűsége
30 - 60% a nagyméretű jég valószínűsége
60 % feletti a a kisméretű jég valószínűsége
60 % feletti a nagyméretű jég valószínűsége
*A térképen megjelenő sraffozás az aktuálisan bekapcsolt területeket mutatja
A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar.
Előrejelzési adatok csak a védekezési időszakban (április 15. és szeptember 30. között) állnak rendelkezésre.
Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ. Működési elve leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők veszélyességét.
Bevezetés Az elmúlt évek mérései is igazolják, hogy térségünkben a klímaváltozás legegyértelműbb jele a hőségperiódusok gyakoriságának növekedése. A gyorsuló melegedés hatása egyértelműen megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedésében, amelyek alatt azokat a napokat értjük, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Mind a hőhullámok, mind a hőségnapok komoly egészségügyi…
A hónap időjárása kiemelkedően szélsőségesen alakult az elmúlt 8 év viszonylatában. Április 6. és 9. között hazánkat szokatlanul erős áprilisi fagyok sújtották, melyek jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban, különösen a virágzó gyümölcsösökben. A fagyok mögött a sarkvidéki eredetű hideg levegő állt, amely április 5-én egy markáns hidegfronttal érkezett hazánkba.
Május 4-én egy érkező hidegfront következtében a Dunántúl egyes részeire heves viharok csaptak le.
Bevezetés A vízgőznyomás-hiány (VPD – Vapour Pressure Deficit) a levegő és a növény párologtatása közötti egyensúly egyik legfontosabb mérőszáma. Megmutatja, hogy a levegő mennyire „szomjas”, azaz hogy a levegő mennyi vizet képes elvonni a növényektől. A VPD értékét főként a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom határozza meg.
Bevezetés Az elmúlt 20 év során – a magas hőmérsékletű napokhoz hasonlóan – a csapadékeloszlásban is megfigyelhető változás a klímaváltozás hatására. A csapadék kapcsán kiemelten az évszakos eloszlásra, illetve a vegetációs időszak hónapjaira vonatkozóan vizsgáltuk a HungaroMet oldalán elérhető adatokat. 2002-től 2024-ig áll rendelkezésre egységesen 67 olyan HungaroMet-mérőállomási adatsor, amely…
Az interaktív statisztikák nézete váltható az ábrák feletti “TELJES IDŐSZAK” vagy az “AKTUÁLIS HÉTIG TARTÓ IDŐSZAK” feliratú gombokra kattintva. A vonaldiagrammok kulcspontjai fölé helyezve a kurzort megjelennek az adott hétre vonatkozó pontos adatok. Az ábrák alsó részén található évszám jelölésekre kattintva ki-be kapcsolható az adott év láthatósága a grafikonon.
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer – együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) – 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Vidékfejlesztési Programból nyert támogatás segítségével építette ki.
A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, ami segíti a jégkármérséklő rendszer működésének optimalizálását. A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával, a NAK és a HungaroMet szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A működtetéshez a háttérbázist a regionális telephelyek biztosítják.
A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő HungaroMetnek is. A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. A HungaroMet részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata. A jégbejelentések automatikusan a kamarához érkeznek, ezeket pedig a kamara küldi meg minden hónapban a HungaroMet számára.
A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérős nagyságot is.
A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuálisakat a generátorkezelők. A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.
Jelenleg sehol a világon nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégképződésbe való beavatkozás nyomán a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta az országos jégkármérséklő rendszer elnevezést.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli vármegyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végzett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés során első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna vármegye) kerültek vizsgálatra, a második évben pedig már az egész ország területéről történt mintavétel.
Első lépésként egy modellszámítást végeztek a szakemberek – tízéves működési és meteorológiai adatsorokra alapozva –, amit laboratóriumi vizsgálatok követtek. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol – esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt – képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása.
Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest. Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napelemekkel történik.
Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek egyáltalán nincs befolyása a csapadék mennyiségére. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt ne lenne eső.
Kb. 250-300 000 litert, de időjárástól függően változó. A HungaroMet és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva, csökkentse a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.
Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást. A hatóanyag légkörbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent, illetve az időjárást egyéb módon nem befolyásolja.
A NAK által kiépített rendszernek a 2024-es a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez a Kormány évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Emellett a rendszer a lakossági, ipari, közületi értékeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi.
A rendszer működése óta eltelt 7 évben évente átlagosan 33 913 hektárra jelentettek be jégeső okozta kárt a gazdák. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók.
A 2024-es évben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindemellett rendkívül zivataros volt az időjárás. Ennek ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint térségünk más országaiban. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védelmet nyújtott a jégkárok ellen, illetve mérsékelte azokat.
2024-ben a 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A 2024. évi időjárás rendkívüliségét jól mutatja, hogy ez a szám közel kétszerese a korábbi évinek. A rendszer generátorait 2024-ben összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni.
2024-ben – az április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési szezonban – összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, összességében 68 nap vonatkozásában.
Ez – még a szélsőséges időjárás mellett is – lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer. Akkor ugyanis mintegy másfélszer ekkora területre, 72 ezer hektárra érkezett kárbejelentés.
Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer kiépítése a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz: megvédi jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását 2025-ben is április 15-ére tettük. A riasztási időszak 2025-ben is szeptember 30-ig tart.
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)
Adószám: 18399257-2-43
E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu
Zöld szám: +36 80 900 365
Ha Ön még nem rendelkezik Kamarai nyilvántartási számmal, keresse fel ügyfélszolgálatunkat.