A nyár derekán a NAK-MATE közös szervezésében megrendezésre került a MATE Ceglédi Gyümölcskutató állomásán a kajszi-szilva fajtabemutató gyümölcsös szakmai nap.
Miután a kajszi Cegléden szinte teljes fagykárt szenvedett, ezért leginkább a szilva került a rendezvény középpontjába. Ennek ellenére, természetesen mindkét gyümölcsfaj bemutatásra került a kutatóállomáson folyó korábbi és jelenlegi munkák bemutatásával.
Első előadásként a kutatóállomás kajszinemesítési programja, eredményei kerültek bemutatásra Dr. Mendel Ákos kutatóintézeti munkatárs előadásában. A nemesítési program 1951 tavaszán indult Dr. Nyujtó Ferenc vezetésével, klón- és tájszelekcióval továbbá fajtahonosítással gazdagodott a kajszi fajtaszortiment. Jelenleg 5000 tő 5 éves hibridet vizsgálnak és a keresztezéses nemesítés a jellemző az állomáson, mely munka eredményeként két fajtajelölt állami elismerésben is részesült. A keresztezések hatékonysága rendkívül bizonytalan, a keresztezett virágokból kb. 5 % magonc várható, ebből a várható fajta 1 ezrelék. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg 200.000 – 250.000 virágot kell beporozni, hogy egy fajta legyen. Azonban, hogy valóban árutermesztésre is alkalmas fajta legyen belőle és a gyümölcs minősége, termőképessége, termeszthetősége, és legfőképp a klímatűrése is megfelelő legyen, itt már a fajtajelöltek és a fajták döntő többsége elbukik. Egy fajta előállítása min. 17-21 évet vesz igénybe és közel sem biztos, hogy jobb lesz, mint a meglévő fajták sokasága és hogy árutermesztésbe bekerül. Az újabb ceglédi fajtákat, mint a Ceglédi szilárd, C. arany, C. zamatos, C. bájos, Gönci 83 intenzív termesztésre is ajánlja a kutatóállomás. Az újabb ceglédi fajták gazdasági értékmérő tulajdonságainak összehasonlítása a perspektivikus nyugat-európai, közép-ázsiai és tengerentúli fajtákkal elengedhetetlen. Valódi értékeik és hátrányaik csak ezen vizsgálatok után állapíthatók meg.
A következő előadás a Csonthéjasok fagyvédelmi kérdéseiről szólt, pontosabban a Nébih Tordasi állomásának kajszi fajtáinak fagykár felmérésének tapasztalatiról, Dr. Szani Zsolt nébih témavezető előadásában. Az április 7-i fagyos időszak Tordason is jelentkezett, ezen a napon a minimum hőmérséklet – 3,5 C fok volt, 9 C fok maximum hőmérséklet mellett. Teljes terméskiesés volt a fajták kb.45 %- ában, minimális termés (15-20 db termés/fa) a fajták közel 30 % - ában, nagyon gyenge termés volt a fajták kb.15 %- ában, normál berakodás a fajták kb.7 %-ában, és ritkítani kellett a fajták 2-3 %-ában. A fajták valódi értéke ilyenkor mutatkozik meg, legalábbis a tavaszi fagytűrés szempontjából. A fajták tavaszi fagytűrése nagyon fontos tényező, de önmagában még nem elégséges: a gazdasági érték és termeszthetőség, valamint a gyümölcs minősége legalább annyira fontos tényezők, ezen pozitív tulajdonságok nélkül nem beszélhetünk árutermesztésre alkalmas fajtáról.
A rendezvény második részében a szilva került terítékre. Dr. Nádosy Ferenc a kutatóállomás vezetője a szilvafajták szaporítási arányának 2018 – 2023 közötti időszakra vonatkozó bemutatásával kezdte előadását. A hazai szaporítást a német szilvafajták uralják mintegy 36 %-ban, azt követően a Stanley fajta 21%-ban, a Cacanska lepotica 13%-ban és a Bluefre 7% szaporítási aránnyal részesül. Ezen fajták adják az összes szaporított fajta 2/3-át. A fennmaradó fajták szaporítása 1-6 % között van. Közel 25 éve ez a tendencia, csak a lepotica és a német szilvafajták aránya változott. A gyümölcsfaiskolai termelés az elmúlt 25 évben 8 millióról 2,5 millió gyümölcsoltványra (db) csökkent. Az utóbbi 10 évben folyamatos csökkenés mutatkozik. Arányaiban viszont a szilva oltvány előállítás az elmúlt években nőtt, 8% -ról 16 %-ra. A C.rana szaporítási aránya, mint az egyik legkorábbi szilva, az elmúlt 5 -6 évben stagnál, míg a Juna, Topfirst, Topfive növekvő tendenciát mutat. A középérésű és kései fajtáknál már nagyobb a szórás, hol emelkedik, hol csökken ezen fajták szaporítási aránya. A szilva termésátlagok alapján a kutatóállomáson mért bonitált érték (0-5) alapján a Top sorozat fajtái kiemelkedőek. Fagytűrés tekintetében a gyűjteményben szintén nagy a szórás.
A rendezvény záró előadása a szilva piaci körképéről szólt, Juhos Csaba a Fresh Fruit TÉSZ Szövetkezet elnökének előadásában, melynek során a nemzetközi és hazai adatok is bemutatásra kerültek. A világ szilvatermelése 10 -12 millió tonna, ennek több mint a felét Kína termeli meg. A világ összterméséből Európa 1,5-2 millió tonnával veszi ki a részét, a legnagyobb termelők Románia és Szerbia. A szilvatermelés Magyarországon a következőképpen alakult: 2013-ban még közel 8000 ha felületen termeltünk szilvát, mely terület folyamatos kismértékű csökkenést követően 2024- ben már kevesebb, mint 6000 ha. A termésmennyiség és hektáronkénti termésátlagok is stagnálnak. Ez mutatja a hazai szilvatermesztés alacsony termesztéstechnológiai színvonalát, mely az elmúlt 10 év adataiból egyértelműen látszik: hiába a néhány jó fajta, ha a fagykároktól eltekintve sem tudunk az elvárható magas hozamokkal termelni. A szilva termelői átlagárak alakulása változó mértékben, de emelkedő tendenciát mutatnak az elmúlt 7 évben, tehát a piac hajlandó a jó minőségű termésért magasabb árat fizetni. A legnagyobb arányban termesztett fajták sorrendben a Cacanska lepotica, a Stanley, President, Cacanska rodna, Bluefre. Ezen fajták a termesztett fajták közel 2/3 -át adják. A 2025. évi friss piac a tavalyi árak felett 20-30 %-kal alakul és mivel a feldolgozók is igénylik a szilvát, a továbbiakban is várhatóan stabil árak lesznek jellemzőek.
Szilva a Ceglédi kutatóállomáson (fotó: NAK)
Az előadások végén a kutatóállomáson eltelepített gyűjtemény került bemutatásra, az állomás megfigyelései alapján.
A Ceglédi kutatóállomáson megrendezett kajszi és szilva rendezvény legfontosabb konklúziója kajszi esetében az, hogy az óriási fajtaszortiment ellenére - vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy okán - rendkívül nagymértékű ismerethiány van a fajták hazai adaptációját, termőhelyi alkalmasságát és termeszthetőségét illetően. Ezen mindenképp változtatni kell, különben a hazai kajszitermesztés soha nem látott mélységekbe süllyed.
A szilva jobb helyzetben van, szerencsére lényegesen kevesebb fajtával és ökológiailag is alkalmasabb gyümölcsfaj lévén. Mindenképpen be kell vezetni a korszerű termesztéstechnológiai elemeket, a jövőben csak ilyen ültetvényeket szabad létesíteni. Kísérletek beállításával, adatfelvételezéssel és kiértékeléssel optimalizálni kell az üzemi termesztésre alkalmas fajták terhelhetőségét, művelési rendszereit, konzerv és friss piaci felhasználásra egyaránt, mely a magas hozamok és a gazdaságosság érdekében nélkülözhetetlen.
NAK / Komma László
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön