Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában Németország eddigi legnagyobb táplálkozástudományi kutatásának, a COPLANT tanulmánynak a főbb elemeit mutatja be. A tanulmányban arra keresik a választ, hogy pontosan mi történik, amikor az emberek növényi alapú étrendre váltanak és hogy ez a döntés hogyan befolyásolja az idő múlásával az egészségüket.

Mi történik, ha növényi alapú étrendre vált? Ez egy olyan kérdés, amelyre egyre több ember próbál magának választ adni, mivel egyre többen csökkentik vagy hagyják el az étrendjükből a húst és más állati eredetű termékeket. Motivációik az állatjóléttel és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmaktól kezdve az egészségi állapotuk javításának reményéig terjednek. Elmondható, hogy bár a növényi alapú táplálkozás felé való elmozdulás egyre nagyobb lendületet vesz a lakosság körében, azonban ezen étrend mellett kitartani nem mindig könnyű. Sokan végül visszatérnek korábbi étrendjükhöz, gyakran azért, mert az egészséges, kiegyensúlyozott növényi alapú életmód fenntartása megfelelő tervezés és táplálékkiegészítők fogyasztása nélkül kihívást jelenthet. Bizonyos esetekben a táplálkozási hiányosságok egészségügyi problémákhoz vezethetnek, különösen, ha olyan kulcsfontosságú tápanyagok, mint a B12-vitamin vagy a jód megfelelő mértékű bevitelének fontosságát figyelmen kívül hagyják. Németország eddigi legnagyobb táplálkozástudományi kutatása, a COPLANT tanulmány (Cohort on Plant-Based Diets) most arra vállalkozik, hogy részletesen feltárja, mi történik akkor, amikor az emberek növényi alapú étrendre váltanak és hogy ezen döntés hogyan befolyásolja az idő múlásával egészségüket.

Fotó: ELV - COPLANT Study: What Happens When You Go Plant-Based?

A növényi alapú étrend gyakran erősen támaszkodik az ultrafeldolgozott élelmiszerekre és táplálékkiegészítőkre

A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) „Risiko” című tudományos podcast-jának legújabb epizódjában Cornelia Weikert professzor, a BfR táplálkozástudományra és közegészségügyre szakosodott elismert kutatója hangsúlyozza, hogy a hús elhagyása önmagában nem vezet automatikusan egészségesebb étrendhez. Elmagyarázza, hogy a növényi alapú táplálkozás is lehet kiegyensúlyozatlan, különösen akkor, ha túlnyomórészt ultrafeldolgozott élelmiszerekre támaszkodik, amelyek ugyan cukorban, sóban vagy zsírban gazdagok, de kevés létfontosságú tápanyagot, például a vitaminokat és nyomelemeket tartalmaznak.

A hús és a hal számos létfontosságú tápanyag gazdag forrása, így ezek elhagyása növelheti a hiányállapotok kialakulásának a kockázatát. Az egyik kulcsfontosságú tápanyag, amelyre figyelni kell, az a B12-vitamin, amely jellemzően hiányzik a növényi eredetű élelmiszerekből. Ez a vitamin kulcsszerepet játszik a vérképzésben és a különböző anyagcsere-funkciókban. Emiatt a vegetáriánus vagy vegán étrendet követő egyéneknek különösen ügyelniük kell a kiegyensúlyozott étrend fenntartására és fontolóra kell venniük a táplálékkiegészítőknek az étrendjükbe való beiktatását – ideális esetben egészségügyi szakemberrel való konzultációt követően – annak érdekében, hogy biztosítsák tápanyagszükségletük maradéktalan kielégítését.

Számos kérdés megválaszolatlan még atekintetben, hogy a növényi alapú táplálkozás valójában hogyan befolyásolja a hosszú távú egészséget

A BfR kutatása megállapította, hogy a vegán étrendet követő egyének jódszintje alacsony, amely ásványi anyag nélkülözhetetlen a növekedéshez, a csontfejlődéshez és az agyműködéshez. A csontok egészségével kapcsolatos pontszámaik is alacsonyabbak voltak ezen személyeknek, ami alátámasztja a korábbi tanulmányok megállapításait, amelyek a vegán étrendet a csontsűrűség csökkenésével hozták összefüggésbe. Érdekes módon a B12-hiány jelenleg gyakoribb a vegetáriánusok, mint a vegánok körében. „Bíztató, hogy sokan, akik vegán étrendet követnek, ma már tisztában vannak a megfelelő mennyiségű B12-vitamin bevitelének fontosságával” - mondja Weikert professzor. A veszélyeztetett csoportoknak, például a gyermekeknek, a tinédzsereknek, a várandós és szoptató nőknek, valamint az időseknek különösen oda kell figyelniük arra, hogy étrendjük kiegyensúlyozott legyen és minden tápanyagszükségletüket kielégítsék, annak érdekében, hogy megelőzzék a hiánybetegség kialakulását.

Azonban még mindig jelentős hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a növényi alapú táplálkozás valójában hogyan befolyásolja a hosszú távú egészséget, mivel a vegetáriánus és vegán étrendekkel kapcsolatos, már meglévő tudományos adatok nagy része évtizedekkel ezelőttről, jóval a növényi alapú kolbászok, hamburgerek és készételek térnyerése előtt végzett kutatásokból származnak. „Az egyik kihívás” – magyarázza Weikert professzor – „az, hogy a meglévő kutatások nagy részét az 1980-as és 1990-es években végezték el”. Azóta a vegán húsalternatívák és az ultrafeldolgozott növényi alapú termékek elérhetősége drámaian megnőtt. Mindezek ellenére azt, hogy ezek az újabb élelmiszerek hosszú távon hogyan befolyásolják az étrend minőségét és az egészséget, még nem tárták fel alaposan.

A COPLANT tanulmány a növényi alapú étrend hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálja

E hiányosságok pótlására folyik a COPLANT kutatás, amelyet a BfR és Weikert professzor, mint vezető kutató irányít. Ez a tanulmány egy nagyszabású kutatási projekt, a német nyelvterületen valaha indított egyik legambiciózusabb, amelynek célja a növényi alapú étrend hosszú távú egészségügyi hatásainak feltárása.

A kutatók mintegy 6000, Németország és Ausztria területén élő, 18 és 69 év közötti felnőtt személytől gyűjtenek adatokat a táplálkozásukról, az életmódjukról és az egészségi állapotukról, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolják a különböző étkezési szokások – vegán, vegetáriánus, peszkateriánus (halat, tejtermékeket és tojást tartalmazó, de húst nem tartalmazó étrend) és vegyes étrend – az egészséget. A résztvevőknek legalább egy éve követniük kell a választott étrendet és a kutatók legalább 20 évig tervezik nyomon követni őket. A cél az, hogy részletes adatokat gyűjtsenek nemcsak a táplálkozásról, hanem az életmódról, a testalkatról, a csontok egészségéről, az anyagcsere-mutatókról, de még a környezeti szennyeződésekről is, felismerve, hogy az étrend több mint pusztán egy egyéni egészségügyi döntés, az mélyen kapcsolódik a minket körülvevő tágabb világhoz. Ennek érdekében a vizsgálat vér-, vizelet- és széklet-, valamint nyálminták elemzését, csontsűrűség-vizsgálatokat, fizikai teljesítményméréseket és átfogó életmód-kérdőíveket foglal magába.

Németországban élő személyek, diákok és kutatók vehetnek részt a kutatási programban

A résztvevők étkezésének rögzítéséhez a kutatók a NutriDiary nevű, erre a célra kifejlesztett alkalmazást használják, amely nyomon követi a napi táplálékbevitelt, beleértve a piacon ma már kapható modern növényi alapú és húspótló termékek egyre szélesedő választékát is. Érdekes módon még a várandós vagy szoptató nők is részt vehetnek a kutatásban és a jövőben a kutatók azt tervezik, hogy a gyermekeiket is tanulmányozzák, hogy megértsék, hogyan befolyásolja az étrend a korai fejlődést. Azok a Németországban élő személyek, akik a vizsgált étrendek valamelyikét követik, jogosultak lehetnek a kutatásban való részvételre és regisztrálhatnak a programba. Ez az új tanulmány naprakész, tudományosan megalapozott ismereteket fog nyújtani, amelyek segítenek majd a jövőbeli étrendi irányelvek és közegészségügyi ajánlások kialakításában, továbbá jelentősen befolyásolni fogja a kutatás, hogy az elkövetkező években milyen mértékben sikerül feltárni és megérteni az élelmiszerek, az egészség és a fenntarthatóság közötti kapcsolatot.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

COPLANT Study: What Happens When You Go Plant-Based?

NAK/Borovka Zsuzsa