Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a környezeti felelősségvállalás fontosságára, valamint arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi baromfitartás és -tenyésztés, valamint a termék-előállítás szigorú uniós környezetvédelmi előírások mentén, környezeti szempontból a lehető legfenntarthatóbb és az előírásoknak teljes mértékben megfelelő módon történik.

Tévhit az az elterjedt állítás miszerint a nagyüzemi baromfitartás elkerülhetetlenül károsítja a környezetet és túlzott mennyiségű hulladék-kibocsátással jár. A valóságban a baromfitelepek környezeti szempontból fenntartható és az előírásoknak teljes mértékben megfelelő módon üzemeltethetőek - ez az a cél, amelynek elérésére az európai baromfitenyésztők kitartóan törekednek.

A környezeti felelősségvállalás az EU fenntarthatósági menetrendjének egyik pillére. Csak a természet tiszteletben tartásával és a környezeti károk minimalizálásával tudjuk megőrizni az erőforrásokat a jövő generációi számára. Noha a baromfitenyésztés és -tartás, mint az állattenyésztés bármely más formája hulladékot és melléktermékeket termel, amelyek hatással lehetnek a környezetre, az ágazat azonban nem hagyja figyelmen kívül ezeket a kockázatokat és különböző intézkedésekkel aktívan mérsékli a lehetséges károkat.

Fotó: ELV - Requirements for Poultry Farms: more than just a written set of rules

A baromfiágazatra vonatkozó uniós környezetvédelmi előírások

Az állattenyésztésben − beleértve a baromfitenyésztést és -tartást is − a környezetszennyezés megelőzésével kapcsolatos kérdések többségét az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló, 2010/75/EU irányelve (Industrial Emissions Directive - IED) szabályozza, mely 2011. január 6-a óta hatályos. Az „elérhető legjobb technológia” (Best Available Technology - BAT) alkalmazásának elve, amelyet minden baromfitelepnek követnie kell, szabályozza a hulladékgazdálkodást és a szennyezőanyagok-kibocsátását, valamint a vágóhidak és a feldolgozóüzemek működését. Ez az EU egyik olyan jogi kerete, amelynek célja a természeti környezet védelmének előmozdítása.

Az irányelv legfőbb céljai:

- Az ipari létesítmények kibocsátásának megelőzését vagy környezeti hatásainak minimalizálását szolgáló jogi mechanizmusok bevezetése;

- Egységes környezetvédelmi normák létrehozása az Európai Unió egész területén a nemzetközi kereskedelem piaci szereplői közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, amely egyenlőtlenségek ilyen szabályozás nélkül kialakulhatnak.

Az integrált engedélyre vonatkozó követelmény

Ezek a jogi követelmények többről szólnak, mint egy írott szabályrendszerről. Minden IPPC-típusú létesítménynek, tehát olyan létesítménynek, amely a környezetszennyezés integrált megelőzésének és csökkentésének elvét követi − beleértve a baromfitelepeket, vágóhidakat és feldolgozóüzemeket − integrált engedélyt kell szereznie. A környezetvédelmi előírások betartása nélkül tilos az üzemeltetés, az előírások maradéktalan be nem tartása pedig a tevékenység azonnali felfüggesztését vonja maga után.

Az integrált engedély számos részletszabályt rögzít, többek között a levegőbe történő gáz- vagy porkibocsátás megengedett szintjeit, a zajszint-határértékeket, a hulladéktörvény szerinti hulladékkezelési eljárásokat és a szennyvíz-kibocsátásra vonatkozó követelményeket (amennyiben a létesítményből a szennyvíz a csatornahálózatba kerül). Ezen túlmenően a vízfelvételre vonatkozó feltételeket is meghatározza. Az engedély továbbá előírja az ipari balesetek bejelentését és ismerteti a létesítmény működése által okozott környezeti károk enyhítésére vonatkozó eljárásokat.

A baromfitartás környezeti hatásainak minimalizálása

A rendelkezésre álló legfejlettebb technológiákat alkalmazzák a környezetnek a baromfitartás és -tenyésztés okozta szennyezés elleni védelme érdekében. A hulladékgazdálkodás elsősorban a hulladékok trágyává alakítását jelenti különböző feldolgozási technológiák segítségével. Egy másik innovatív technológia a biológiai hulladékok ártalmatlanítása a szárított szerves anyagok mikrohullámú energiával történő karbonizálása. Az állati eredetű szennyező anyagok ártalmatlanításának másik engedélyezett módszere az égetés − az állati hulladékok termikus ártalmatlanítása −, amely az uniós előírások szerint 850 °C feletti hőmérsékleten történik. Egyre népszerűbb megoldás továbbá a biogázüzemek telepítése a baromfitelepeken.

A nagyüzemi baromfitartás kritikusai által leggyakrabban felvetett probléma a termelés során keletkező kellemetlen szagok kérdése. Nem igaz azonban, hogy az ilyen létesítmények üzemeltetői nem törődnek azzal, hogy a helyi lakosok kellemetlenségeit minimalizálják. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen beruházások területszerzési szakaszában gondosan mérlegelik a helyi közösségekre gyakorolt lehetséges hatásokat és a környezetvédelmi szempontokat. A már meglévő baromfitelepek és termelőüzemek már számos intézkedést alkalmaznak a kellemetlen szagok mérséklésére és a környéken lakók esetleges kellemetlenségeinek megelőzésére, többek között a megfelelő takarmányozással, mikroorganizmusok alkalmazásával és a telepek vagy üzemek és a lakóövezetek közötti pufferként szolgáló zöldövezetek telepítésével. A biogázüzemek a baromfitartásból és a termék-előállításból származó szerves hulladék kezelésében is szerepet játszanak.

Az állatgyógyászati készítmények használatával összefüggő környezetszennyezés tekintetében ki kell emelni, hogy ezen a területen is szigorú szabályozások érvényesülnek és a mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a jogszabályi előírásokat a talaj- és vízszennyezés megelőzése érdekében. A kezelt baromfiféléket szigorú megfigyelés alatt tartják a kezelés és az úgynevezett élelmezésügyi várakozási idő – tehát azon időtartam alatt, amikor az állatok szervezetéből kiürülnek az alkalmazott állatgyógyászati készítmények szermaradványai − alatt egyaránt. A felügyelet kiterjed a használt alom és a keletkező csirketrágya megfelelő kezelésére is. A baromfitelepek környékén és azokon a területeken, ahol a szervestrágyát tápanyag-utánpótlásra felhasználják a felszíni vizek vizsgálatát rendszeresen elvégzik.

Az uniós előírások pontosan szabályozzák a keletkező szervestrágya tárolását és a baromfiólak tisztítása során felhasznált víz kezelését is. A trágyát csak az összetételének elemzése után és a védőkörzetek figyelembevételével, meghatározott időszakokban lehet kiszórni. A trágya szállítása is szigorúan szabályozott. Ezenkívül különböző hulladékártalmatlanítási és -feldolgozási technológiákat alkalmaznak, beleértve a mechanikus szétválasztást, a nyomás alatti sterilizálást, a levegőztetést, a komposztálást, a szárítást, az anaerob erjesztést, a granulálást és az égetést. A modern technológiák már a keletkező trágyának közvetlenül a gazdaságokban történő ártalmatlanítását is lehetővé teszik.

Szigorú felügyelet

Hangsúlyozni kell, hogy az uniós tagállamok szigorúan betartják az európai szabályozást. Különböző intézmények biztosítják az eljárások megfelelő betartását és az élelmiszerek minőségének fenntartását, az e területen végzett kutatásokat pedig minősített- és referencialaboratóriumok végzik. Mindegyik szervezet rendelkezik olyan speciális kompetenciákkal, amelyek lehetővé teszik a vegyi anyagok használatának ellenőrzését az állattenyésztésben és az élelmiszer-előállításban.

A vizsgálati eredmények megerősítik ezen intézkedések hatékonyságát. A szigorú és rendszeres ellenőrzések keretében nem tárnak fel olyan eseteket, ahol a gyógyszerek használata helytelen módon, nem az előírt szabályozások betartásával történne. Bár elszigetelt esetek alkalmanként előfordulnak, az illetékes hatóságok azonnal és hatékonyan reagálnak és maga a baromfiszektor is aktívan foglalkozik a felmerülő aggályokkal, fenntartva az összes vizsgálati folyamat teljes átláthatóságát. A termelők végső célja az élelmiszerminőség és -biztonság magas színvonalának fenntartása.

Ez a cikk, amelyet az Európai Állattenyésztés Hangja lengyel szervezete írt, Elżbieta Sowul-Skrzyńska, a Nemzeti Állattenyésztési Kutatóintézet Termelési Rendszerek és Környezetvédelmi Osztályának „Baromfitelepek és környezeti hatásaik” című szakértői jelentésén, valamint a KRD-IG-től származó információkon alapul.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

Requirements for Poultry Farms: more than just a written set of rules

NAK/Borovka Zsuzsa