Talán a repce az egyetlen szántóföldi kultúra, melyben a kártevők több problémát okoznak, mint a kórokozók.
A sikeres áttelelés után tavasszal az oldalhajtások védelme a legfontosabb. Az átlaghőmérséklet emelkedésével a repce gyors fejlődésnek indul, amivel párhuzamosan a kártevők aktivitása is növekszik. Emellett nem feledkezhetünk meg a fómás levélfoltosság és szárrák betegségről sem. A kórokozó már az ősz folyamán megjelenhet, azonban a kártétel döntő része tavasszal és nyár elején várható.
A szárban jelentős kárt tehetnek az ormányosok. Két faj, a repce szárormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) (1. kép) és a nagy repceormányos (Ceutorhynchus napi) (2. kép) különíthető el. Mindkét faj imágó alakban telel át. A repce szárormányos többnyire a repce táblán, vagy annak közelében az avarban, míg a nagy repceormányos az előző évi repcetábla talajában vészeli át a hideget. Az imágók az érési táplálkozás során a leveleket károsítják, de a becőkből és a virágból is táplálkozhatnak. A legnagyobb kárt a lárvák okozzák. A repce szárormányos tojásait a levélérbe helyezi, amiből a kikelő lárvák a szárban károsítanak. Ennek következtében a növény legyengül, szára megdőlhet, a becő idő előtt felnyílhat. A nagy repceormányos tojása ezzel szemben a szárban helyezkedik el. Kártétele súlyosabb, mint a repce szárormányosé, mivel a szár deformálódását és felnyílását is okozhatja.
1. kép: Repce szárormányos (Forrás)
A rovarok már alacsony, 10-14 oC közötti hőmérsékleten aktívak lehetnek, amely aktivitási időszak az időjárási adottságok révén már el is kezdődött és a következő hetekben tovább fokozódhat. Az eredményes védekezéshez elengedhetetlen az előrejelzés. A leggyakrabban színcsapdát alkalmaznak, ami lehet sárga tálcsapda vagy sárga ragacslap. Az előrejelzést a növények szárának átvizsgálásával is érdemes kikészíteni. A védekezést a tojásrakás előtt kell megtenni, mivel a növényben lévő tojás és lárva ellen már hatékonyan nem lehet védekezni.
2. kép: Nagy repceormányos (Forrás)
A növényvédőszeres kezelés előtt érdemes figyelembe venni más, későbbi kártevő elleni inszekticides védekezést is, mivel számos készítmény csak korlátozott időben és meghatározott alkalommal juttatható csak ki. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag (acetamiprid, cipermetrin, deltametrin, flupiradifuron, eszfenvalerát, etofenprox, gamma-cihalotrin, tau-fluvalinát) alkalmazható.
A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
NAK / Fodor Attila
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön