Mezőgazdasági termelés

A Francia Állattenyésztési Intézet által koordinált, az Európai Unió HORIZON2020 programjának keretében támogatott EuroSheep projekt 4. nemzetközi workshop-jára 2022. június 22-23-án a görögországi Thesszalonikiben került sor. A két napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak többek között a házigazda Görögország juhágazatának főbb jellemzőiről.

A Francia Állattenyésztési Intézet (Idele) által koordinált, 2020 januárjában indult EuroSheep projekt célja egy olyan nemzetközi juhtenyésztési tematikus hálózat létrehozása, mely fő fókuszterületein, a takarmányozáson és az állomány-menedzsmenten, valamint az állategészségügyön keresztül célozza meg a juhágazat jövedelmezőségének fokozását.

A projektben nyolc ország − Írország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország, Görögország és Törökország − vesz részt. Az eredetileg 3 évesre tervezett program a COVID-19 pandémia miatt fél évvel meghosszabbításra került, a projekt teljes költségvetése 1 990 735 euró, melynek hatékony felhasználásával a már meglévő jó gyakorlatok összegyűjtését, valamint a megszerzett információknak és praktikáknak a juhágazatban működő összes érdekelt fél bevonásával történő minél szélesebb körű, és hatékonyabb átadását, terjesztését kívánják megvalósítani.

Magyarország részéről a Debreceni Egyetem (DATE) csatlakozott a projekthez partnerként, a projektmunkában Dr. Oláh János tudományos főmunkatárs vezetésével a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSz), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői, továbbá tenyésztők, termelők, tudományos szakemberek, oktatók, állatorvosok, tanácsadók vesznek részt. A Thesszalonikiben megrendezett 4. nemzetközi workshop-on Magyarországot 4 fő ─ Dr. Oláh János a DATE tudományos főmunkatársa, Dr. Egerszegi István a MATE egyetemi docense, Sándor Krisztina az MJKSz tenyésztésvezető-helyettese és Borovka Zsuzsa a NAK vezető állattenyésztési szakértője ─ képviselte.

A 2022. június 22-23-án megrendezésre került két napos workshop keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak Görögország juhágazatának főbb jellemzőiről, az EuroSheep projekt előrehaladásáról, a már elért eredményekről, továbbá a jövőbeni feladatokokról, tervekről. Bemutatásra kerültek továbbá a takarmányozáshoz és az állomány-menedzsmenthez, valamint az állategészségügyhöz kapcsolódó, a projekt-partner országok által összegyűjtött tippek és jó gyakorlatok.

Jelen cikkünkben Görögország juhágazatának főbb jellemzői kívánjuk bemutatni Olvasóink számára.

Görögország juhágazatának főbb jellemzői

Görögországban a juhtenyésztés többezer éves múltra visszatekintő, tradicionális tevékenység. A juhok i.e. 6500-6000 körül kerültek az országba Kis-Ázsián keresztül, és i.e. 4000 körül indult meg haszonállatként történő tenyésztésük, mely tevékenység a görög állam megalapítása óta a nemzetgazdaság szerves részét képezi. A félig nomád legeltető állattartási mód és a vegyes gazdálkodások (szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés - főként juhtenyésztés) valószínűleg az egész ókori Görögországban domináns volt. Az ágazat egészen a II. világháborúig dinamikusan fejlődött, majd 1949-re a háborús állapotok miatt kialakult rendkívüli körülmények következtében az állománylétszámok jelentősen csökkentek, majd 1950 után a szektor újjáéledt.

A juhtenyésztés fő térségei az országban főként az alacsony termelési dinamikájú hegyvidéki és félhegyvidéki területeken találhatóak, amelyek a görög területek több mint 71%-át jellemzik (29% hegyvidéki, 42% félhegyvidéki térség). A juhágazat kiemelt jelentőséggel bír Görögországban, nemcsak a gazdasági hozzájárulása, hanem a társadalmi kohézióban és a földterületek fenntartható használatában betöltött szerepe is megkérdőjelezhetetlen. Az ágazat jelentősen hozzájárul a kedvező környezeti állapot fenntartásához, valamint a vidéki lakosság helyben tartásához és a megélhetési feltételek biztosításához a kedvezőtlen adottságú vidéki területeken.

A helyi adottságok sokszínűsége, az évszázados tradicionális gazdálkodás, valamint a juhtermékek iránti görög fogyasztói igény a juhágazatot mára a legfontosabb állattenyésztési ágazattá tette, mely az állattenyésztés teljes kibocsájtásának 33%-át és a mezőgazdasági ágazat termelésének 8%-át adja.

A juhtartók teljes száma Görögországban 2019-ben 83 855 volt, számuk az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, kisebb növekedés mindössze 2014-2017 között volt csak tapasztalható, de 2011 óta összességében mintegy 7 000-rel csökkent a juhtartók száma az országban. (1. ábra)

1. ábra – A juhtartók számának alakulása Görögországban - 2011-2019.

Forrás: The sheep sector in Greece - Dimitrios Tsiokos

A Görög Nemzeti Statisztikai Hivatal, az ELSTAT adatai szerint 2019-ben az ország teljes juh állomány létszáma 8 917 973 volt, melyből a tejelő állomány létszáma 6 593 451 volt. Az állománylétszám 2011 óta 843 468 egyeddel csökkent. Az biogazdálkodások száma az országban 1 229 684. (2. ábra)

2. ábra – A juhállomány létszámának alakulása Görögországban - 2011-2019.

Forrás: Görög Nemzeti Statisztikai Hivatal - ELSTAT

13 régióban folyik juhtenyésztés az országban, melyekből a legjelentősebb régiók a Kréta szigeteki (21,97%), a Nyugat-görögországi (16,51%) és a Thessaly régió (14,49%).

Görögország juh- és kecsketej-termelésének alakulása

A juhtej termelés 2011-tól folyamatosan nő, a 2012 évi 498 ezer tonnáról 2021-re 711 ezerre emelkedett, mely az összes tejtermelés 42,3%-át adja. A kecsketej termelés 164 ezer tonna (9,8%), emellett a tehéntej előállítás sem elhanyagolható (558 ezer tonna, 39,8%), az importból származó tej mennyisége pedig 137 ezer tonna (8,2%).

A 13 legjelentősebb termelési régió közül a juhtej-termelés a Thelassy régióban a legmagasabb, 22,3% (a gazdálkodók aránya 13,2%), ezt követi a Nyugat-görögországi régió 19,2%-os tejtermelési rátával (a gazdálkodók aránya itt a legmagasabb, 20,5%), majd Kréta 9,2%-os termeléssel (a gazdálkodók aránya itt a 2. legmagasabb, 20%). A tejtermelők száma jelenleg 41 157 és az átlagos ár 0,96 Euro/kg körüli értéken mozog.

2022-ben a juh-tejtermelés csökkent, a csökkenés az előző év azonos időszakához képest 2022 januárban 1 tonna, februárban nem változott a termelés szintje, márciusban 5 tonna, áprilisban pedig 3 tonna volt.

Az árak azonban emelkedtek, az előző év azonos időszakához képest 2022 januárban 0,251 Euróval, februárban 0,256 Euróval, márciusban 0,266 Euróval, áprilisban pedig 0,269 Euróval.

A tej átlagos zsírtartalma jelenleg 6.67 gramm/100 gramm, a fehérje tartalma pedig 5,56 gramm/100 gramm. A mikrobiológiai minősége pedig 348,7 CFU/ml (*1000).

A teljes éves tejtermék termelés 216 501 tonna, melyből a lágy sajtok 156 373 tonnát, a kemény és félkemény sajtok 26 699 tonnát, a tejsavó sajtok 8 539 tonnát, a tej 2 594 tonnát, a tejszín 822 tonnát, a vaj pedig 7 tonnát tesz ki. A juhtejből készült joghurt mennyisége 15 033 tonna, és további 16 637 tonna juhtejet is tartalmazó joghurt készül.

Görögország juh- és kecsketej és tejtermékek exportja minimális, az értékesítés leginkább a helyi bevásárló központokon keresztül történik. Sokan azonos fejési technológiát alkalmaznak a juhok és a kecskék esetében és számos gazdaságban egybe fejik a két tejet. Az előállított FETA sajt náluk 30%-ban tartalmazhat kecsketejet is. Görögországban 24 féle helyi juh-, valamint további 4 tehéntejből készült sajtot állítanak elő. Az importból származó egyedek tejét a földrajzi árujelzős termékek esetében nem engedi összefejni a hazai fajtákéval.

Görögország juhhús-termelésének alakulása

2021-ben összesen 3 506 684 egyedet vágtak Görögországban, amelyből 3 084 394 volt a helyi állományokból származó egyedek vágása és 422 290 az EU-s import juhok vágása. A teljes vágott test tömeg 40 598 715 volt, melyből 34 975 432 származott görög állományokból, 5 623 238 pedig az EU-s import juhokból. A vágások száma 2022 első negyedévében összesen 139 741-vel csökkent az előző év hasonló időszakához képest, mely 880 344 tonnás csökkenést eredményezett.

Összefoglalóan elmondható, hogy a görög juh- és kecskeágazatot a termelési rendszerek és fajták sokfélesége és az adott környezeti viszonyokhoz való kiváló alkalmazkodás jellemzi. Az ágazat nagy mennyiségű és kiváló minőségű terméket állít elő, jövedelemforrást és munkalehetőségeket biztosít a vidéki családok ezreinek az ország hegyvidéki és marginális területein egyaránt. Az ágazatban rejlő potenciál még nem került teljes mértékben kiaknázásra, bőven van még lehetőség a juhtenyésztés jövedelmezőségének növelésére.

NAK/Borovka Zsuzsa