Az aszályos évek nem csak a mezőgazdasági területek élővilágát és termelését befolyásolják. Az erdei környezetnek is ugyanúgy szüksége van vizes élőhelyekre, elszórtan és különböző méretekben. Így egy erősebb „immunrendszerű”, szakszóval magasabb biodiverzitású természeti környezet jöhet létre, ami a mezőgazdasági élőhelyeket is pozitívan befolyásolja.
Minél többféle faj él egy területen, annál ellenállóbb az időjárási (klimatikus), környezeti és emberi (antropogén) hatásokkal szemben. Annál kevesebb külső „támogatásra” van szüksége, mint például a mezőgazdaságban a növényvédőszerek és műtrágyák használata.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, azon belül is a Tarnavidéki és Lázbérci Tájvédelmi Körzet mesebeli szépségű hely. Gyönyörű erdők, különböző gyepes területek, homokkősziklák, varázslatos barlangok és a szelíd púpokon böhönc fák (szabad állásban növekedett, egyedülálló fa, metszés nélkül, teljes lombkorona szélességben) köszöntik a látogatót.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetése, valamint az itt dolgozó természetvédelmi őrök és egyben szakértők olyan pályázatot adtak be és nyertek el, amellyel a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belül vizes élőhelyeket kívánnak fejleszteni.
A KEHOP Plusz forrásból megvalósuló „Az ökológiai állapot javítása, élőhelyek és hozzájuk kötődő fajok védelme a Tarna-Lázbérc Tájegység vizes élőhelyein, vízfolyásain, állóvizein” elnevezésű projektet 2025. május 14-én Bánhorvátiban nyitották meg. A megnyitón jelen voltak Dr. Rácz András az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, Deák-Szinyéri József, Bánhorváti polgármestere, Demeter Zoltán, országgyűlési képviselő és Dr. Csuzda Gábor, az Edelényi Járási Hivatal vezetője.
A megnyitón elhangzott számok és szakértői részletek mellett, a természeti környezet megőrzéséért és fejlesztéséért elkötelezett egyetértés és együtt tenni akarás is érezhető volt. KEHOP Plusz forrásból 2028. december 31-ig bezárólag ezen a területen 415 millió forintot fognak felhasználni 154 darab kisvizes élőhely fejlesztésére, 18 kis tó és 3 tó helyreállítására és patakok medrének fejlesztésére.
Gyakorlatilag ez erdei pocsolyák vagy „tókák” kialakítását, mederkotrást, béka terelő létrehozását, erdészeti utak nyomvonala melletti víz kisebb „vízgyűjtőkbe” terelését, patakok medrének ökológiai állapotjavítását jelenti. Sok kicsi elszórt, de hálózatot alkotó fejlesztéssel kívánják a helyi vizes élőhelyek ökológiai állapotának javítását megvalósítani. Bánhorváti polgármesterének, Deák-Szinyéri Józsefnek szavait idézve: „1km aszfaltos út fejlesztése kisebb örömöt vált ki az itt lakókból, mint a gólyafészek eredményessége.” A természeti élőhely fejlesztés közvetlen hatással lesz a turizmusra is, hiszen az ideérkezőket is a Tarna-Lázbérci táj szépsége és sokfélesége vonzza ide.
fotó: Bodó tó – Lázbérci Tájvédelmi Körzet
Az erdei környezetben élő kétéltűek számára is létfontosságú, hogy legyen megfelelő és biztonságos vizes környezet a szaporodásuk során lerakott petéiknek. Ezen kétéltűek jelenléte egyben a fajgazdagság egyik alappillére is, mivel táplálékul szolgálnak sok másik védett fajnak. A fejlesztések által megtartani és szaporodásukat segíteni kívánt védett fajok közül a dunai tarajos gőte, a vöröshasú unka, a gyepi béka, a mocsári teknős, a fekete gólya emelhető ki.
Minden egyes megőrzött, gyarapított faj előrelépés az adott természeti környezet és ezáltal egész bolygónk biodiverzitásának megóvása terén.
fotó: Kéri tó jelenlegi állapota – Lázbérci Tájvédelmi Körzet
NAK KAP-hálózat ZTE / Györkös Magdolna
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön