Környezetgazdálkodás

A Talajmegújító Gazdák Egyesülete (TMG) által szervezett konferencia Közép-Európa legnagyobb regeneratív mezőgazdasági szakkiállításává nőtte ki magát. Idén a „Talaj, ami összeköt" mottóval várta látogatóit 2025. január 16-18. között Jakabszálláson.

Az eseményen részt vevők 3 napig, 4 helyszínen, több, mint 60 előadás közül választva töltekezhettek a fenntartható mezőgazdaságot és talajt érintő témák széles tárházából. A rendezvény célja a talajmegújító elvek és gyakorlatok iránt nyitott szakemberek, kutatók, érdeklődők számára a közös platform biztosítása volt annak érdekében, hogy megvitathassák a legújabb trendeket, kihívásokat és megoldásokat, így lehetővé téve a szakemberek közötti kapcsolatépítést és tudásmegosztást.

Elmondható, hogy a technológiai bemutatók tették igazán látványossá az eseményt. Az érdeklődők láthatták az esőszimulátort, csirke- és birkatraktorokat, valamint a legmodernebb direktvető gépeket a helyszínen előkészített takarónövényes táblán. A 4000 négyzetméteren elterülő szakkiállítás a legmodernebb eszközök és módszerek széles választékát vonultatta fel.

A konferencia összes előadása és workshopja a talajélet fontosságára, a talaj egészségének megőrzésének szükségességére, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásának fontosságára, végső soron pedig az egészséges, tiszta élelmiszer előállításának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Szabó Attila a TMG elnöke nyitotta meg a nagyszínpadon az eseményt, aki mesélt az egyesület 10 évéről, a közösségről, amely mögöttük áll, arról a rengeteg munkáról, amelyet elvégeztek az elmúlt évtizedben kiemelve a nők nélkülözhetetlen szerepét.  A valódi változáshoz döntések szükségesek és az egyén a saját korlátait lépi át legnehezebben. Hangsúlyozta, hogy nincsenek félutas megoldások és a női minőséget fontos megbecsülni, mert a nők azok, akik igazán teremteni tudnak. A természettel szorosabb együttműködésre szükséges törekedni, nem irányítani és legyőzni azt.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a tavalyi évhez hasonlóan is a meghívott előadók között szerepelt. Előadásaiban egyrészt kitért a támogatáspolitikának azon elemeire, amelyek összhangban vannak a talajmegújító elvekkel, továbbá bemutatta, mely talajmegújító gyakorlatok találhatóak már most is meg a különböző KAP ST intézkedések előírásai között. Elmondta, hogy hosszútávon olyan támogatáspolitika a cél, amely rugalmas, s amely nem az előírásokra koncentrál, hanem az eredményekre, azaz eredményalapú támogatáspolitika kidolgozására van szükség. Mindez azért fontos, mert a talaj a gazda legfontosabb munkaeszköze, amely folyamatosan pusztul a nem megfelelő gazdálkodói gyakorlatok következtében. A világon 1 éven belül 300 milliárd dollárnyi értékben veszik el termőföld, 100 millió hektár talaj állapota romlik le évente. Helyettes államtitkár asszony felhívta a figyelmet arra, hogy sajnos hazánkban sincs ez másképp. A gazdálkodóknak, döntéshozóknak óriási a felelősségük mindebben. Helyettes államtitkár asszony Manninger G. Adolf, magyar tudós szavait idézte, aki 100 évvel ezelőtt írta le azokat az alapelveket, amelyeket a regeneratív gazdálkodás is magáénak ismer. „A talajművelés azonban csak az első lépés a biológiai alapokon álló agrotechnika bonyolult kérdésében, sokan ugyanis azt hiszik, hogy egyedül helyes talajműveléssel, a legmodernebb gépekkel és a technika minden vívmányával a talaj termékenységét állandóan fenn is tarthatják, sőt növelhetjük. Akik így gondolkoznak, azok nagyon tévednek.”  Összesen két oldalban foglalta össze Manninger G. Adolf a gazdáknak szóló azon gyakorlatokat, amelyeket, ha alkalmaznak megakadályozzák a talajromlást. Az 5 millió hektáron ezen gyakorlatokat, azaz a talajmegújító gyakorlatokat lenne szükséges alkalmazni ahhoz, hogy előre léphessünk.

Dan Kittredge regeneratív-ökológiai gazdálkodótól, aki az Egyesült Államokból érkezett hozzánk rendkívül érdekes előadást hallhattak az érdeklődők. Az élelmiszerek tápanyagmérését érintően az elmúlt évek kísérleteinek eredményeit foglalta össze. Komoly probléma a világban az élelmiszerek egyre alacsonyabb tápanyagtartalma. Kísérleteket végeztek az USA-ban a különböző tápanyagszintek mérésére vonatkozóan. Összehasonlították például a kén, foszfor, polifenolok, antioxidánsok stb. szintjeit ugyanazon zöldségtípusokban, s arra derült fény, hogy nincs közvetlenül kimutatható kapcsolat a gazdálkodási módszer, valamint genetika és a tápanyagtartalom között. A kísérletek során egyetlen egy elem/változó volt hatással a tápanyagtartalomra, mégpedig a talajélet. Azon talajban, ahol magas talajéletet mértek, s ahol a talaj egészséges volt és élettel teli, a megtermelt zöldségek szignifikánsabban magasabb tápanyagsűrűséget mutattak. Akár 40-szer magasabb volt az antioxidáns tartalmuk, ami feltűnően magas érték, vagy 20-szor magasabb a polifenolok aránya, amely értékek azért fontosak, mert az egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszanak.

Dan Kittredge gazdálkodó felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes olyan gazdálkodóktól beszerezni az élelmünket, családunk élelmét, akiben megbízunk és ismerjük gazdálkodási módszereit és látjuk, hogy egy egészséges és jól funkcionáló talajon gazdálkodik és odafigyel a talajélet megőrzésére, növelésére.

Zárásként elmondta, hogy a talajélet támogatásának kellene a gazdálkodó fő céljának lennie, mert ezáltal kaphatunk jó minőségű élelmet, amely egészségünkre is pozitívan hat. A tápanyagban gazdag élelem tehát élő talajból lesz, amelyhez sok és komplex gazdálkodási gyakorlat tartozik, ideértve és különös hangsúlyt helyezve a jó minőségű komposzttal történő tápanyagutánpótlásra, amelyet kifejezetten ajánlott az amerikai gazdálkodó.

„Az Év Agrárinnovátora” kategória díj nyertese, Szőllősi Gábor az Agrofutura Kft. ügyvezetője, továbbá ökológiai-regeneratív gazdálkodó előadásában beszélt a jó minőségű komposzt talajéletre és annak helyreállítására gyakorolt hatásáról. Megerősítette a korábban előadást tartó Dan Kittredge eredményeit, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az elterjedt ipari mezőgazdasághoz kapcsolódó gazdálkodási gyakorlatok jelentős negatív hatással vannak a talajéletre, talajaink és ezáltal növényeink egészségére, valamint az élelmünk beltartalmi minőségére is. Szőllősi Gábor is kiemelte, hogy a 21. század gazdájának feladata az, hogy támogassa a talaj alapvető funkcióit, hogy maga a talaj, mint élő rendszer képes legyen saját természetes folyamatai révén hosszú szénláncú humuszt előállítani. Abban az esetben, ha erre képes, akkor mondhatjuk, hogy egészséges a talajunk, megfelelően működik és szolgáltat tápanyagokat a növény számára.

A leghatékonyabb módja a minőségi szerves anyag visszajuttatásnak és talajélet helyreállításának a komposztálás. Különböző komposztálási technológiákat ismer a szakma, amelyek eredményeképpen különböző minőségű és felhasználású komposztok keletkeznek.  A humuszkomposzt mondható a legjobb minőségű komposztnak, ezért nem kell nagy mennyiségben használni a talajon, már kevés mennyiségű, de jó minőségű komposzt is elindítja a „terraformálást” (talajépítést). A jó minőségű komposzt mikroorganizmusok széles tárházát tartalmazza. A komposztszemcséknek van egy olyan tulajdonsága, hogy a bennük lévő oxigén parciális nyomása alacsonyabb, mint a külső környezetében. Amikor a gazdálkodó a talajra szórja, akkor a fizika törvénye szerint a magasabb nyomás felől az alacsonyabb nyomás irányába áramlanak az anyagok, azaz a komposztmorzsa köré áramlik a víz, oxigén és tápanyag. Ennek köszönhetően a mikrobák utánpótlást kapnak, majd kiáramlanak a komposztszemcsékből, s ugyanezt a tevékenységet a talajban és talajjal is elvégzik a mikróbák.  A jó minőségű komposzt alkalmazásának eredményeképpen a komposztmorzsa körül elkezd morzsalékosodni a talaj, amely egy kívánatos folyamat.

Több hazai EIP AGRI-s kutatás-fejlesztési projekt eredménye alátámasztotta azt, hogy a komposzt jelentősen és kimutathatóan megnövelte a talaj víztartó képességét (15-30 %-al nőtt), a talaj tápanyag tartó képességét (10-20%-al javult) már a 3 év alatt is.  Az aggregátumstabilitás 50 %-al nőtt, levegősebb lett a talaj. Termésmennyiség javulás is tapasztalható volt, de mindenképp termésstabilizáló hatása van szárazabb évben. A növényeknek mérhetően magasabb volt az antioxidáns, vitamin- és tápanyagtartalma. A komposzt pozitív hatása leginkább aszálykor mutatkozott meg, hiszen az egészséges talaj képes nagyobb mennyiségű vizet eltárolni, amely segít a növénynek szárazságban túlélni.

A TMG REAG VIII. Konferencia idén nemcsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó szakemberek, hanem a szélesebb közvélemény számára is érdekes és hasznos volt tekintettel arra, hogy számos előadás maga az emberi egészség köré épült, amely a laikusok, a mezőgazdaságban kevésbé jártas érdeklődőknek is sok újdonsággal vagy épp ’aha’ élménnyel szolgált.

Az amerikai származású tudományos író és előadó Anne Biklé „Mit evett az ételed, és miért számít ez?” címmel tartott előadást. Szintén a talajban élő mikroorganizmusok fontosságára és az emberi egészségre gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet. Több előadó is rávilágított arra, amit már korábbi NAK cikkeinkben is leírtunk, hogy minden mindennel összefügg és egy kerek egész rendszert alkot.  A talaj, víz, növények, állatok és az ember egymással szétválaszthatatlan kapcsolatban állnak.  Pintér Noémi táplálkozási tanácsadó is kiemelte, hogy az ember problémája a természettől és önmagától történt elválasztottságából és elidegenítéséből ered. A tudatos táplálkozás egy választási képességet jelent, azaz, hogy adott körülmények között adott pillanatban számomra a választási lehetőségek között mi az, ami a legjobb, s ezt én önmagam képes vagyok eldönteni.

Dr. Kokavetz Katalin a funkcionális életmód medicina oktatója is a talaj, az emberek és az élővilág összefonódó egészségéről beszélt. A ONE HEALTH (Egy Egészség) mozgalom egy holisztikus (átfogó) megközelítést képvisel, amely az emberi egészség, az állati egészség és az ökoszisztéma egészségének összefonódását hangsúlyozza. Autoimmun betegsége irányította rá a figyelmét az életmódra és táplálkozástudományra. Felismerése az volt, hogy a testünk ökoszisztémaként működik, ezért saját magunkat is meg tudjuk gyógyítani, ha tisztában vagyunk a természet törvényeivel és visszakapcsolódunk hozzá. Meglátása szerint a funkcionális medicina összekapcsolódik a regeneratív mezőgazdasággal, mindkettő célja a megborult egyensúly helyreállítása, s a két terület hat egymásra. Az élelmiszeripar által „gyártott” ultrafeldolgozott élelmiszerek világát éljük. Bizonyított, hogy gyakorlatilag minden betegség a bélből, bélrendszerünkből indul ki, amely az életmódunk és a helytelen, nem megfelelő minőségű táplálkozásunkból ered, ezért bélrendszerünk helyretétele rendkívül fontos.

A konferencián számos előadó rámutatott arra, hogy a talaj mikrobiomja és az ember mikrobiomja nem választható el egymástól. Ha egészséges a talaj és egészéges, magas talajéletű talajban termelt növényeket fogyasztunk, akkor segítettünk a bélműködésünket is optimális irányba terelni.

Az emberben az a kényszer él, hogy mindent irányítani akar, kontrollálni, szabályozni, ezt a típusú irányító, akaratos viselkedést lenne szükséges elengedni és fokozatosan egy lágyabb, természetközelibb és mindenképp tudásalapú szemlélettel felváltani, mert ahogy egyre inkább eltávolodunk a természettől, és egyre inkább a biológiai törvényszerűségek ellen teszünk, úgy nő az ökológiai és egészségügyi problémák száma is.

A regeneratív szemlélet segít megérteni, miért kell visszatalálnunk az élet alapjaihoz, amely elsősorban az egészséges talajt jelenti és a valódi élelmet. Életünk minősége múlik ezen az összefüggő rendszeren, mert csak egyensúlyt megtalálva lehetünk igazán egészségesek és boldogok.

NAK KAP-hálózat ZTE / Gergely Márta