Kárstatisztikák
Az idei évben, április 15. és szeptember 30. közötti 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. Az idei rendkívüli időjárást jól mutatja, hogy ez utóbbi szám közel kétszerese a tavalyinak.
Idén országos szinten a védekezési szezonban összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt, összesen 68 napon.
Szélsőséges időjárási jelenségek 2024-ben
Az idei nyár rendkívül szélsőségesen alakult, hiszen júliust és augusztust is tartós, intenzív hőhullámok jellemezték, melyek mellett extrém jégveszélyes zivatarok is kialakultak.
Az 1970-es években hazánkban nyaranta átlagosan 27 napon volt magasabb a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius foknál. Ehhez képest idén a nyár 92 napjából 78 napon (85 %) haladta meg a 30 fokot és 43 (azaz majdnem minden második) napon a 35 fokot a napi maximumhőmérséklet. Annak ellenére, hogy rendkívül aszályos volt az év, a levegő nedvességtartalma magas volt, ami kedvezett a lokális, heves zivatarok és szupercellák kialakulásának.
Szélsőséges időjárási jelenségek 2024-ben
Zivataros napok kategorizálása
- Zivataros napok száma: azoknak a napoknak a száma, amelyeken villámlással és mennydörgéssel kísért intenzív csapadékhullás mellett, nem károkozó jégeső is előfordulhat.
- Jégveszélyes napok száma: azoknak a zivataros napoknak a száma, melyek során védekezés mellett is előfordulhatnak kisebb jégkárok.
- Extrém jégveszélyes napok száma: azoknak a zivataros napoknak a száma, amelyek során védekezés mellett már nagyobb mértékű károk keletkezhetnek.
A 2024-es év top 5 zivataros napjai közül június 1. és június 10. kiemelkedik az időszakból, ugyanis előbbi napon 3, míg az utóbbi napon 4 szupercella okozta a legsúlyosabb károkat az ország egyes területein.
A szupercellás zivatarok mellett június 22-én érkezett frontrendszer egy mezoléptékű konvektív komplexummá (MKK) állt össze és rendkívül heves viharokkal vonult át az ország keleti felén, nagyméretű jéggel, felhőszakadással és károkozó szélrohamokkal kísérve.
Júliusban, a 12 napja tartó extrém hőséget egy hidegfront érkezése mérsékelte, ami kellő mennyiségű nedvességet hozott magával, és berobbantotta a légkört. Ennek következtében az július 17-én, a hőség mellett ritkán látható erősségű zivatarcellák is kialakultak, melyek 12-14 km magasan tornyosulva okoztak jégesőt, felhőszakadást és viharos szelet. A zivatarfelhő teteje ekkor elérte a 14 000 méteres magasságot, ahol nagyságrendileg már -60°C volt a hőmérséklet.
A 5. kiemelten jégveszélyes nap idén a május 30-a volt, amikor hazánk időjárását egy sekély ciklon határozta meg, melynek következtében hevesebb zivatarok alakultak ki, többfelé jégeső és felhőszakadás kíséretében. A részletes radarelemzések alapján biztosan állíthatjuk, hogy a keleti országrészben kialakult zivatarfelhők extrém jégveszélyesek voltak, több mint 10 ezer méter magasságban volt ugyanis a zivatarfelhő teteje. Ilyen magasságú és kiterjedésű zivatarfelhőkből már méretes, dió, kisebb tojás méretű jég is hullhatna. A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően azonban a jégszemek mérete csak borsónyi volt, emiatt jóval kisebb kár keletkezett, mint ami a rendszer működése nélkül lehetett volna.