Értékközpontú alternatívát kínálnak a kisüzemi sörfőzdék a nagyipari termelés mellett, és jelentősen szélesítették a sörkínálatot. Több tucatnyi sörtípust készítenek, folyamatosan fejlesztenek, de helyzetük tovább erősödhet, hiszen jelenleg csupán a hazai sörfogyasztás mintegy 3-4 százalékát teszik ki.
A kisüzemi sörfőzdék a hazai sörkultúra megújulásának motorjai – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete július 22-i sajtótájékoztatóján. Tevékenységükkel a kisüzemi sörfőzdék hozzájárultak, hozzájárulnak a kínálat sokszínűségéhez, a minőségi szemlélet erősödéséhez és a fogyasztói ízlés finomodásához. Egyediségük, kreativitásuk és regionális beágyazottságuk révén nem csupán élményt kínálnak, hanem munkahelyeket teremtenek, helyi és különleges alapanyagokat hasznosítanak, és élénkítik a gasztronómiai turizmust, a HoReCa szektort is.
A kraft és a kisüzemi sörfőzés értékközpontú alternatívát kínál a nagyipari termelés mellett, fenntartható modellként jelenik meg az egyre tudatosabb fogyasztói közegben. Mindemellett a kisüzemek piaci jelenléte mérsékli a nagy, multinacionális sörgyártók koncentrációját, erősítve a választékot és a versenyt a vendéglátásban; de a tapasztalatok szerint termékválasztékuk színesítésére sarkallják a nagyvállalatokat is. Bár a kisüzemek gazdasági súlya nem olyan nagy, de hatásuk jelentős: izgalmassá és értékalapúvá teszik a sörfogyasztást, újraértelmezve a „sör” fogalmát egy modern, prémium élményként. A sörpiacon mindkét szegmensre, a nagyokra és a kicsikre is szükség van, mindemellett tény, hogy van hová előrelépni, hiszen a kisüzemi főzdék becsült piaci részesedése Magyarországon 3-4%, míg például skandináv országokban 10% körüli, de Olaszországban is 8-9%, az USA-ban pedig kiugró, 26%-os. Az innovatív termékek megjelenése és a fiatalabb generációk érdeklődése nagyban hozzájárul a kisüzemi sörök piaci pozíciójának erősödéséhez. Heti-havi rendszerességgel jelennek meg új sörök; nagyon széles kínálatból választhatnak a sörszeretők. Egy-egy minőségi kisüzemi sör méltán veheti fel a versenyt a nagyüzemiekkel, sok esetben jelentősebb hozzáadott értéket adva.
A kisüzemek piacrajutásának támogatására hívták életre korábbiakban a “sörtörvényt” (7/B. § – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény italszabályozást érintő kiegészítő rendelkezése), amely részletesen szabályozza a vendéglátóhelyek sör-, üdítő- és ásványvíz-értékesítését – ideértve a kisüzemi sörök piacra jutását is. A szabályozás célja, hogy korlátozza a nagy gyártók térnyerését, biztosítva a kisüzemi sörök piacra (vendéglátóhelyre, csapra) jutásának lehetőségét és előmozdítsa a választék diverzifikációját a vendéglátásban. A kisebb sörfőzdék helyzetét, piaci érvényesülését társadalmi és gasztronómiai szerepük miatt is érdemes megerősíteni, stabilizálni, ennek érdekében e törvényi szabályozásnak a betartására nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni és erre fel kell hívni az érintett piaci szereplők figyelmét is.
Jelenleg alapvetően kétpólusú a sörgyártás, azaz vannak kis és nagy gyártók, a közepes méret gyakorlatilag hiányzik, melynek erősödését e törvény szigorú betartása is segítené. Fentieken túl –
a bormarketing mintájára – célzott kommunikáció és marketing révén lenne szükséges erősíteni a sör gasztronómiai szerepét, az egyes termékek, irányok különlegességének hangsúlyozásával
és a fogyasztók ismereteinek bővítésével.
(NAK - KSE)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön