Az idei tavaszi időjárás eltér az átlagostól, még egy városon belül is egészen eltérő fertőzésekkel szembesülhetünk. A szélsőségessé vált időjárás miatt a károsítók megjelenését nem tudjuk előre tervezni. Már nem lehet naptár szerint védekezni!
A platánokon a rügypattanás után most is megjelent az apiognomónia tünete. Néhány ágon barnán, száradtan lógtak a levelek (1. kép). Az elmúlt 4-5 évben jelentősebb kártétel nem történt. Ez a rezes lemosó permetezésnek és a korán beköszönő száraz, meleg tavaszi napoknak tulajdonítható.
1.Kép: A platán apiognomóniás betegsége
Az idei hűvös és csapadékos tavasz azonban kedvezett az apiognomónia fertőzésének. Barnuló levélerekkel hullottak le az idősebb levelek, néhol már a 30-40 %-os lombhullás is bekövetkezett. 2019-ben néhol 90%-os lombvesztéssel járt a fertőzés! Több helyszínen már megtörtént a platánok első kezelése, ami többnyire nem volt elegendő a kórokozó terjedésének megakadályozásához. Ezért ismételt permetezés javasolt a fertőzött fáknál! A réztartalmú gombaölőt felszívódó hatóanyaggal (pl.: penkonazollal) is kombinálhatjuk és természetesen lombtrágyákkal is segíthetjük a növények regenerálódását. Jövőre az esetleges levélhullás megelőzése érdekében már 2-3 cm-es leveleknél meg kell kezdeni a kezelést, így egy újabb permetezési fordulóval kell számolni a hűvös, esős tavaszokon.
Talán még nagyobb meglepetést okoztak a vadgesztenyék. Egy elhanyagolt kastélykertben az öreg fákat még sohasem permetezték. A lehullott leveleket sem távolítják el, így a molyok akadálytalanul áttelelhetnek. Korábban május végére, június elejére már 20-30 molyakna is megjelenet a levélzeten, a guignardia gomba apró barnuló foltjai csak mutatóban jelentek meg. Az idén jelentősebb a guignardia fertőzése (47 db gombatünet), míg az aknák száma (6 db) alacsony (2. kép). Nyár közepére összesodródhatnak, elszáradhatnak a levelek, és felkopaszodhat a fa. A fertőzött fáknál célszerű az újabb kezelés, a platánoknál javasolt hatóanyagok vadgesztenyén is alkalmazhatóak. A június elejére jellemző, a védetlen fáknál megszokott lisztharmatos és aknafoltos levelű vadgesztenyék is megfigyelhetők egy budai kertben, azonban a guignardia tüneteit nem alakultak ki.
2.kép: Vadgesztenye guignardiás betegsége és vadgesztenye-aknázó moly aknái piros körrel jelölve
Az idei és a tavalyi év rajzásait összevetve a vadgesztenyelevél-aknázómolyok száma jelentősen eltér a megfigyelési pontokon. A csapdák felszerelését követően május végéig az imágók száma az ELTE Füvészkertben és Óbudán 2025-ben nagy mértékben meghaladta a 2024-es fogást, itt jóval nagyobb fertőzési nyomással kellett számolni. Kecskeméten fordítva történt, míg Debrecenben megegyeznek a két év fogási adatai.
Ez is azt bizonyítja, hogy csak az a szakember dönthet a növényvédelmi kezelésről, aki jól ismeri a rá bízott területet és az ott problémát okozó károsítókat.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön